Tél és nyár egy héten belül

Persze az izraeli télről van szó, ami a múlt hét végén (február-március fordulóján) teljes erővel tombolt úgy, hogy 3 napon át lényegében egyfolytában ömlött az eső, villámlott és dörgött, néha hirtelen pár percre kisütött a nap, de valószínűleg csak azért, hogy jobban lehessen látni az utcákon hömpölygő áradatot. A hétvége alatt 120-140 milliméter eső zúdult le, ami még itt is szokatlanul sok, és megfelel az éves csapadék kb. negyedének. Viszonylag hideg is volt, 10-12 fok a tengerparton, a 2000 méteres Hermon hegyen pedig több, mint 1 méter hó hullott. Eldugott hírek szerint a sok eső egy kis rásegítés eredménye is volt, ezüst-jodiddal fokozták a csapadékképződést. Egyébként az itteni átlagos éves csapadék (a hegyekben és a tengerparton – persze nem a sivatagban) nem kevesebb, mint az otthoni, csak ez lényegében a 3 téli hónap alatt esik le. Az esőnek itt mindenki nagyon örült, mert idei tél első két hónapjában nagyon nagy volt a szárazság, a szinte végig gyönyörű napsütéses, 20-22 fokos időnek az volt a nagy hátránya, hogy a tél közepéig csak a szükséges eső negyede volt meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyári hónapokban nagyon szigorú vízkorlátozásoknak néz elébe az ország. Most már a helyzet kicsit jobb, az ország ivóvizének 1/3-át adó Kinneret tó vízszintje csak ezen a hétvégén kb. fél métert emelkedett. A több csapadékszegény év után ez persze messze nem elég, ezért 2008-ban nagy ütemben elkezdték bővíteni a tengervíz sótalanító kapacitásokat és a tervek szerint a jelenlegi 10%-ról 2012-re 30%-ra növekszik a sótalanított víz aránya az ivóvízszolgáltatáson belül.
Visszatérve az időjárásra: hétfő-keddre abbamaradtak az esők, a nap kisütött és péntekre már 30 fok, szombatra pedig igazi, hamszinos, 35 fokos hőség lett, a tengerpartok megteltek strandolókkal. A váltás mindenestre elég drasztikus volt, sok embert megviselt.

Virágzó fák

Izraelben február a tavasz kezdete, ami a gyümölcsfák virágzásához kötődik (amúgy sok növény virágzik télen is, de a gyümölcsfa az mégis más).
Ehhez kötődik a „Fák újévének” nevezett ünnep, ami a zsidó naptár szerint Svát hónap 15-e (Tu bi Svát). Idén ez az ünnep viszont január végére esett, amikor azért még nem igazán kezdődött el a virágzás. Hogy ez miért volt így, annak elmagyarázásához teszek egy kis kitérőt a zsidó naptárral kapcsolatban.

A zsidó naptár a 29 vagy 30 napos holdhónapokra épül, amikből 12 nem adja ki a nap keringése szerinti kb. 365 és 1/4 napos évet. A különbséget nem szökőnapokkal, hanem a szintén a tél végén beiktatott szökőhónapokkal igazítják ki. A 19 éves ciklusokban 7 szökőhónap van, ilyenkor az ünnepek kezdete egy egész hónapnyival ugrik előre. Idén is szökőév van, vagyis a szökőhónap előtti ünnepek már nagyon hátracsúsztak, ezért a fák újéve se az „igazi”, a természetnek megfelelő helyén, vagyis februárban volt. (Viszont a tavaszi ünnepek későn lesznek, Pészach - a zsidó húsvétnak is nevezett ünnep - , pl. április végén lesz.)

A képen a Latrun (Tel Aviv és Jeruzsálem között) környéki dombok egy részlete látható.

Múlt héten tél volt

Nemcsak izraeli fogalmak szerint, hanem a mi, közép-európai fogalmaink szerint is. Már napokkal előbb mindenki arról beszélt, hogy Jeruzsálemben nagy havazás várható és kedd este el is kezdődött, ez az átlagosan 7 évente előforduló természeti esemény. Szerda estére a szent várost már 15 cm-es hó borította, ami péntekig meg is maradt, a reggeli hőmérsékletek pedig 0 fok alá süllyedtek. Az iskolai tanítás két napig szünetelt és szerdán tömegközlekedés sem volt, amit az ilyen időre nem igazán felkészült hegyes-völgyes városban meg is lehet érteni. Szerda este fontos politikai eseményre is készült Jeruzsálem, mert akkor tették közzé a második libanoni háborút kivizsgáló, Winograd volt főbíróról elnevezett bizottság jelentését. A város külön hókotrót bocsátott a bizottság rendelkezésére, hogy az este 6-kor kezdődő sajtótájékoztatóra mindenképpen odaérjenek. Végül is a hókotróra nem volt szükség, a sajtótájékoztatót rendben megtartottták, az egész ország a képernyők előtt ült, a sokak által várt politikai fölcsuszamlás viszont elmaradt.
Az ország más hegyes részein is sok hó esett, a 2000m magas Hermonon közel 90 cm, a 900m magasan fekvő Cfaton 30 cm. A tengerparti sávban két napig ömlött az eső, nappal se volt 7-8 foknál több, az utcákat magas víz borította, és az ember jól el tudta képzelni, hogy ha 40 napig így esik, akkor valóban özönvíz lesz. A nyugati szél olyan erős volt, hogy a tenger teljesen elborította a parti strandok homoksávját, a hullámtörők meg se kottyantak a többméteres hullámoknak.

(A képen a havas Jeruzsálem - nem saját fotó.)
Péntekre véget ért a téli idő, már megint napsütés volt, 17-18 fokkal.

Megjött az eső

Pont fél éve nem esett már, de a múlt hét végén megjött az első igazi eső. Pár perces zápor már októberben is volt egy-kettő, de az igazi többórás, dézsából öntős eső már nagyon hiányzott és most rögtön kettő is volt belőle. Mindenki nagyon örült neki, az újságok is írtak róla, de sajnos sok balesetet is hozott, az autósok elszoktak a csúszós utaktól. Persze ez még csak az esős szezon eleje, és az időjárás a mi fogalmaink szerint inkább nyári, a felhők elvonultával hétágra süt a nap, délben 24-25 fok van, csak este kell már egy kiskabát.

Az időjárásról - másodszor

Miközben otthon és fél Európában iszonyú volt a hőség, itt csak a szokásos 31-33 fokos nyári hőmérsékleteket kaptuk, nagy állandósággal. A kellemes időnek július eleje felé lett vége, de igazából csak mostanra állt be az az állandó párásság, amitől a 32 fok is elég rosszul bírható ki. Az érzést amikor az ember kilép a légkondicionált helyiségből, járműből, legjobban azzal lehet leírni mint, amikor melegen kinyitjuk a mosogatógép ajtaját (©Kertész Judit), vagy felöltözve belépünk a gőzfürdőbe – ha az a helyzet ismerősebb.
Ez az időjárás csak a tengerparti sávra jellemző, beljebb, pl. Jeruzsálemben, bár kicsit melegebb van, de sokkal kellemesebb, mert száraz a levegő. A Holt-tengernél, meg Eilatban szintén nagyon száraz, hiszen sivatagról van szó, viszont június vége óta stabilan 40 fok fölött van. Itt meg az az érzés, mintha egy óriás hajszárítóban lennénk. Néha az újság azt írja, hogy most rendkívüli meleg idő van, ami 3-4 fokkal jelent többet, túlságosan nagy különbséget én már nem érzékelek.