Az októberi bejegyzésben arról írtam, hogy az akkori budapesti TéT-attaséi konferencián valódi érdeklődés volt a közös magyar-izraeli technológiai inkubátor létrehozására. (Azért teszem ki mindig a „technológiai” jelzőt, mert sajnos az inkubátorház, mint intézmény meglehetősen lejáratódott Magyarországon.) Nemcsak az NKTH-ban, hanem azon kívül is elég sok támogatója van már az elképzelésnek és ami igazán fontos, van két izraeli technológiai inkubátoros társaság/cég, akik fantáziát látnak a magyarokkal való közös projektben.
A múlt héten ennek a két cégnek a képviselőivel együtt voltam otthon, akik részletes prezentációkat tartottak és konkrét tárgyalásokat folytattak a potenciális magyar partnerekkel, Budapesten és Miskolcon. Budapesten a Műszaki Egyetem (BME), Miskolcon az ottani egyetem is aktív részvevője volt a megbeszéléseknek. Még az én várakozásaimnál is jobban sikerültek a BME-s megbeszélések, az izraeli partnerek teljesen meg lettek győzve arról, amit addig csak nekem kellett elhinniük, hogy sok jó műszaki ötlet, találmány van nálunk, csak nincs meg a megfelelő környezet ahhoz, hogy ezekből életképes, sőt a világban is sikeres cégek legyenek. Ha elkezd működni az első két technológiai inkubátor, akkor az további folyamatokat indíthat be a Magyarországon nagyon hiányzó, innovációra alapuló, start-up (induló) cégek létrejövetelében, aminek hosszabb távon pozitív makrogazdasági hatásai is lehetnek.
Mindkét helyszínen úgy váltunk el, hogy folytatjuk az előkészítést, az izraeli partnerek elkészítik a döntések alapjául szolgáló részletes működési/üzleti terveket.
2008-02-29
Virágzó fák
Izraelben február a tavasz kezdete, ami a gyümölcsfák virágzásához kötődik (amúgy sok növény virágzik télen is, de a gyümölcsfa az mégis más).
Ehhez kötődik a „Fák újévének” nevezett ünnep, ami a zsidó naptár szerint Svát hónap 15-e (Tu bi Svát). Idén ez az ünnep viszont január végére esett, amikor azért még nem igazán kezdődött el a virágzás. Hogy ez miért volt így, annak elmagyarázásához teszek egy kis kitérőt a zsidó naptárral kapcsolatban.
A zsidó naptár a 29 vagy 30 napos holdhónapokra épül, amikből 12 nem adja ki a nap keringése szerinti kb. 365 és 1/4 napos évet. A különbséget nem szökőnapokkal, hanem a szintén a tél végén beiktatott szökőhónapokkal igazítják ki. A 19 éves ciklusokban 7 szökőhónap van, ilyenkor az ünnepek kezdete egy egész hónapnyival ugrik előre. Idén is szökőév van, vagyis a szökőhónap előtti ünnepek már nagyon hátracsúsztak, ezért a fák újéve se az „igazi”, a természetnek megfelelő helyén, vagyis februárban volt. (Viszont a tavaszi ünnepek későn lesznek, Pészach - a zsidó húsvétnak is nevezett ünnep - , pl. április végén lesz.)
Ehhez kötődik a „Fák újévének” nevezett ünnep, ami a zsidó naptár szerint Svát hónap 15-e (Tu bi Svát). Idén ez az ünnep viszont január végére esett, amikor azért még nem igazán kezdődött el a virágzás. Hogy ez miért volt így, annak elmagyarázásához teszek egy kis kitérőt a zsidó naptárral kapcsolatban.
A zsidó naptár a 29 vagy 30 napos holdhónapokra épül, amikből 12 nem adja ki a nap keringése szerinti kb. 365 és 1/4 napos évet. A különbséget nem szökőnapokkal, hanem a szintén a tél végén beiktatott szökőhónapokkal igazítják ki. A 19 éves ciklusokban 7 szökőhónap van, ilyenkor az ünnepek kezdete egy egész hónapnyival ugrik előre. Idén is szökőév van, vagyis a szökőhónap előtti ünnepek már nagyon hátracsúsztak, ezért a fák újéve se az „igazi”, a természetnek megfelelő helyén, vagyis februárban volt. (Viszont a tavaszi ünnepek későn lesznek, Pészach - a zsidó húsvétnak is nevezett ünnep - , pl. április végén lesz.)
A képen a Latrun (Tel Aviv és Jeruzsálem között) környéki dombok egy részlete látható.
2008-02-03
Múlt héten tél volt
Nemcsak izraeli fogalmak szerint, hanem a mi, közép-európai fogalmaink szerint is. Már napokkal előbb mindenki arról beszélt, hogy Jeruzsálemben nagy havazás várható és kedd este el is kezdődött, ez az átlagosan 7 évente előforduló természeti esemény. Szerda estére a szent várost már 15 cm-es hó borította, ami péntekig meg is maradt, a reggeli hőmérsékletek pedig 0 fok alá süllyedtek. Az iskolai tanítás két napig szünetelt és szerdán tömegközlekedés sem volt, amit az ilyen időre nem igazán felkészült hegyes-völgyes városban meg is lehet érteni. Szerda este fontos politikai eseményre is készült Jeruzsálem, mert akkor tették közzé a második libanoni háborút kivizsgáló, Winograd volt főbíróról elnevezett bizottság jelentését. A város külön hókotrót bocsátott a bizottság rendelkezésére, hogy az este 6-kor kezdődő sajtótájékoztatóra mindenképpen odaérjenek. Végül is a hókotróra nem volt szükség, a sajtótájékoztatót rendben megtartottták, az egész ország a képernyők előtt ült, a sokak által várt politikai fölcsuszamlás viszont elmaradt.
Az ország más hegyes részein is sok hó esett, a 2000m magas Hermonon közel 90 cm, a 900m magasan fekvő Cfaton 30 cm. A tengerparti sávban két napig ömlött az eső, nappal se volt 7-8 foknál több, az utcákat magas víz borította, és az ember jól el tudta képzelni, hogy ha 40 napig így esik, akkor valóban özönvíz lesz. A nyugati szél olyan erős volt, hogy a tenger teljesen elborította a parti strandok homoksávját, a hullámtörők meg se kottyantak a többméteres hullámoknak.
Az ország más hegyes részein is sok hó esett, a 2000m magas Hermonon közel 90 cm, a 900m magasan fekvő Cfaton 30 cm. A tengerparti sávban két napig ömlött az eső, nappal se volt 7-8 foknál több, az utcákat magas víz borította, és az ember jól el tudta képzelni, hogy ha 40 napig így esik, akkor valóban özönvíz lesz. A nyugati szél olyan erős volt, hogy a tenger teljesen elborította a parti strandok homoksávját, a hullámtörők meg se kottyantak a többméteres hullámoknak.
(A képen a havas Jeruzsálem - nem saját fotó.)
Péntekre véget ért a téli idő, már megint napsütés volt, 17-18 fokkal.
Péntekre véget ért a téli idő, már megint napsütés volt, 17-18 fokkal.
2008-01-29
Magyar előadók Tel Avivban
Az elmúlt két hétben két nagyon különböző magyar előadás aratott igazi sikert Tel Avivban. Kiss Erzsi és az Eric Sumo Band volt az egyik, Heller Ágnes filozófus volt a másik. Az elsőre én igazából Kiss Erzsi miatt mentem el, de az Eric Sumo Band (alias Tövisházi Ambrus), akiket korábbról nem ismertem, nagyon kellemes meglepetés volt. Saját jellemzésük szerint: reggae-rock-soul-jazz. Tel Aviv déli külvárosában egy nagyon népszerű, romkocsma-szerű helyen léptek fel, 5-600 fős közönség előtt, és ahogy a koncert után Tövisházi Ambrus fogalmazott: a számaikat itt jobban ismerték, mint mondjuk Debrecenben.
Heller Ágnes egy kávézóban tartott előadást, illetve inkább beszélgetett az egybegyűltekkel, akik egy zsidó szalon mozgalmat indítottak el a világ különböző pontjain és Izraelben. A Tel Aviv legrégibb negyedében, a Neve Tsedek városészben található nagyon hangulatos kávézóban kb. 30-40, javarészt fiatal ember gyűlt össze, hogy kérdéseket tegyenek fel a zsidó identitás izraeli és diaszpóra-beli problémáiról Heller Ágnesnek. Érdekes volt hallgatni, hogy az identitás kérdések azért Izraelben is felmerülnek, ha nem is pont úgy, mint Magyarországon, és az még külön érdekes és jó volt, ahogy pillanatok alatt kialakult a közönség összhangja Heller Ágnessel.
Heller Ágnes egy kávézóban tartott előadást, illetve inkább beszélgetett az egybegyűltekkel, akik egy zsidó szalon mozgalmat indítottak el a világ különböző pontjain és Izraelben. A Tel Aviv legrégibb negyedében, a Neve Tsedek városészben található nagyon hangulatos kávézóban kb. 30-40, javarészt fiatal ember gyűlt össze, hogy kérdéseket tegyenek fel a zsidó identitás izraeli és diaszpóra-beli problémáiról Heller Ágnesnek. Érdekes volt hallgatni, hogy az identitás kérdések azért Izraelben is felmerülnek, ha nem is pont úgy, mint Magyarországon, és az még külön érdekes és jó volt, ahogy pillanatok alatt kialakult a közönség összhangja Heller Ágnessel.
2008-01-26
Gyerekek és öregek
Az izraeli utcakép egyik meghatározója, hogy sokkal több gyereket lehet látni, mint általában Európában. Rengeteg babakocsit tolnak és a csecsemőktől kezdve minden gyerek korosztályból sokan vannak az utcán (persze nem iskola időben). Egy-egy vallásos környéken a tanítás végén vagy szünidőben szinte mindenütt csak nyüzsgő gyerekcsoportokat látni, de még a legszekulárisabb Tel Avivban is sok a gyerek. Az utcai látványt erősíti még az is, hogy az izraeli gyerekek általában sokkal szabadabban vannak elengedve, mint az otthoni gyerekek, sokkal jobban hagyják a szülők, hogy a gyerekek azt csináljanak, amit akarnak, ami alapvetően szimpatikus, de néha azért vannak a többiek számára kellemetlen oldalai is.
A statisztikai adatok persze magyarázatot adnak minderre: az ultra-ortodox településeken. a nők átlagos gyerekszáma meghaladja a 7-et, ezzel lényegesen magasabb, mint a muzulmán nők átlagos gyerekszáma, ami drasztikus csökkenés után, ma 4 körül van. A keresztény araboknál az átlagos gyerekszám éppen csak 2 fölött van, míg a zsidó lakosság egészében kb. 2,8. Ezekkel az adatokkal Izrael lényegesen megelőzi az összes fejlett országot. (Összehasonlításképpen ez a szám Magyarországon sajnos mindössze 1,32 és az EU átlag is 1,5 körül van, egyedül még az USA-ban haladja meg a kritikus 2+-os, pótlási szintet.)
A címben azért szerepeltek az öregek is, mert őket is sokkal jobban látni az utcákon, mint nálunk. Bár a fenti adatok alapján a társadalom egésze sokkal fiatalabb, azért az idősek sem akarnak kimaradni az utcai élet élvezetéből. A már nem önellátó idősek emberekhez nagyon gyakran fogadnak fel – többnyire – fülöp-szigeteki segítőket, akik segítenek lemenni a boltba, vagy akár tolókocsival megsétáltatják őket. Vannak parkok, terek ahol sok tolókocsis, járókeretes idős ember gyűlik össze és beszélgetnek egymással (miközben a segítőik is tudnak találkozni.)
A statisztikai adatok persze magyarázatot adnak minderre: az ultra-ortodox településeken. a nők átlagos gyerekszáma meghaladja a 7-et, ezzel lényegesen magasabb, mint a muzulmán nők átlagos gyerekszáma, ami drasztikus csökkenés után, ma 4 körül van. A keresztény araboknál az átlagos gyerekszám éppen csak 2 fölött van, míg a zsidó lakosság egészében kb. 2,8. Ezekkel az adatokkal Izrael lényegesen megelőzi az összes fejlett országot. (Összehasonlításképpen ez a szám Magyarországon sajnos mindössze 1,32 és az EU átlag is 1,5 körül van, egyedül még az USA-ban haladja meg a kritikus 2+-os, pótlási szintet.)
A címben azért szerepeltek az öregek is, mert őket is sokkal jobban látni az utcákon, mint nálunk. Bár a fenti adatok alapján a társadalom egésze sokkal fiatalabb, azért az idősek sem akarnak kimaradni az utcai élet élvezetéből. A már nem önellátó idősek emberekhez nagyon gyakran fogadnak fel – többnyire – fülöp-szigeteki segítőket, akik segítenek lemenni a boltba, vagy akár tolókocsival megsétáltatják őket. Vannak parkok, terek ahol sok tolókocsis, járókeretes idős ember gyűlik össze és beszélgetnek egymással (miközben a segítőik is tudnak találkozni.)
2008-01-20
Eilatból
A karácsony és újév közti néhány napot Eilaton töltöttük, a téli nyaralás részletezése helyett csak egy turisztikai és egy szociológiainak nevezhető érdekességet írok le röviden.
Először azért kezdem a földrajzzal: Eilat a Vörös-tenger keskeny keleti öblének a csúcsában fekszik, Izrael középső részeitől kb. 350-400 km-re délre, az út 2/3-a a Negev sivatagon át vezet. Az izraeli Vörös-tengeri partszakasz mindössze kb. 10 km hosszú és ebben a csücsökben 4 ország határolja az öblöt: Egyiptom, Izrael, Jordánia és Szaud Arábia.
Jöjjön a turisztikai érdekesség:
A Delfin-zátony (Dolphin Reef) nevű strand nemcsak a legszebb az egész eilati partszakaszon, hanem az arra kíváncsiaknak igazi delfin élményeket is nyújt, nemcsak a nevében. A strand egy hálókkal elkerített jó nagy területén 7-8 delfin él, akiket (valahogy jobban esik az "aki") úszó mólókról lehet bámulni, lehet nézni az etetésüket és az emberekkel való barátkozásukat. Aki még ennél is több kapcsolatra vágyik velük, az további kb. 200 Sékel (kb. 9,000 Ft) befizetése után búvárfelszerelésben együtt úszkálhat a delfinekkel, akik – kívülről úgy tűnt - tényleg örülnek az emberi társaságnak.
A szociológiai megfigyelés:
A téli eilati közönség között igen sok arab nyaralót látni, hallani. A mi szállodánkban is a vendégek legalább 10-15%-a láthatóan muzulmán arab volt (fejkendős, beöltözött nők), de mint kiderült voltak keresztény arabok is, akiket igazán csak a nyelvük alapján lehet megkülönböztetni a zsidók többségétől. Izraeli arabok voltak, jordániai rendszámú kocsit összesen csak egyet láttam. Egy kb. korombéli úrral beszélgetésbe is elegyedtem a medencében, kiderült, hogy haifaiak, a 4 gyerek egy keresztény iskolába jár, a nagyobbak már egész jól tudtak angolul (héberül persze nagyon jól beszéltek). A férfi építőmérnök és építési vállalkozása van, ahogy elmesélte, jól megy neki. Meg is hívott magához, ha Haifán járok. Én mindenesetre örültem, hogy láthatóan van már egy jómódú, polgáriasodott arab réteg is Izraelben, akik teljes természetességgel nyaralnak együtt a többiekkel.
Először azért kezdem a földrajzzal: Eilat a Vörös-tenger keskeny keleti öblének a csúcsában fekszik, Izrael középső részeitől kb. 350-400 km-re délre, az út 2/3-a a Negev sivatagon át vezet. Az izraeli Vörös-tengeri partszakasz mindössze kb. 10 km hosszú és ebben a csücsökben 4 ország határolja az öblöt: Egyiptom, Izrael, Jordánia és Szaud Arábia.
Jöjjön a turisztikai érdekesség:
A Delfin-zátony (Dolphin Reef) nevű strand nemcsak a legszebb az egész eilati partszakaszon, hanem az arra kíváncsiaknak igazi delfin élményeket is nyújt, nemcsak a nevében. A strand egy hálókkal elkerített jó nagy területén 7-8 delfin él, akiket (valahogy jobban esik az "aki") úszó mólókról lehet bámulni, lehet nézni az etetésüket és az emberekkel való barátkozásukat. Aki még ennél is több kapcsolatra vágyik velük, az további kb. 200 Sékel (kb. 9,000 Ft) befizetése után búvárfelszerelésben együtt úszkálhat a delfinekkel, akik – kívülről úgy tűnt - tényleg örülnek az emberi társaságnak.
A szociológiai megfigyelés:
A téli eilati közönség között igen sok arab nyaralót látni, hallani. A mi szállodánkban is a vendégek legalább 10-15%-a láthatóan muzulmán arab volt (fejkendős, beöltözött nők), de mint kiderült voltak keresztény arabok is, akiket igazán csak a nyelvük alapján lehet megkülönböztetni a zsidók többségétől. Izraeli arabok voltak, jordániai rendszámú kocsit összesen csak egyet láttam. Egy kb. korombéli úrral beszélgetésbe is elegyedtem a medencében, kiderült, hogy haifaiak, a 4 gyerek egy keresztény iskolába jár, a nagyobbak már egész jól tudtak angolul (héberül persze nagyon jól beszéltek). A férfi építőmérnök és építési vállalkozása van, ahogy elmesélte, jól megy neki. Meg is hívott magához, ha Haifán járok. Én mindenesetre örültem, hogy láthatóan van már egy jómódú, polgáriasodott arab réteg is Izraelben, akik teljes természetességgel nyaralnak együtt a többiekkel.
2008-01-13
Szilveszter Izraelben
Ha már írtam a karácsonyról, akkor úgy gondolom, a teljesség kedvéért a szilveszter is megérdemel egy bejegyzést. A zsidó újév kapcsán már röviden elmélkedtem a két újév megünneplése közti különbségekről (ld. a 3. szeptemberi bejegyzést).
Tehát január 1-e nem ünnep és persze december 31-e sem az a nem dolgozással eltöltendő munkanap, ami nálunk. Vannak például izraeli cégek, ahol pont az év utolsó napjára teszik a tervjóváhagyó igazgatósági üléseket – hiszen a gazdaságban egyértelműen a „polgári” időszámítást használják.
25-30 éve a szilveszterre csak az Európában felnőtt bevándorlók emlékeztek, maximum egy szerény koccintással. A keresztény kultúrkörhöz kötődő újévi ünnepségeknek nem volt kapcsolódása az izraeli élethez, így aztán semmiféle ünneplés nem volt. Mára ez is megváltozott kicsit, a közönséges hétköznap ellenére sok helyen bulikat rendeznek, magánlakásokban, éttermekben és szállodákban. A rádiókban és TV-kben év összefoglalókat tartanak, emlegetik a szilvesztert is, ha messze nincs is akkora jelentősége mint nálunk.
A követségen a kollégákkal és családtagokkal volt egy kis buli, koccintottunk az itteni és az otthoni éjfélkor is. Január elsején 20 fok körüli idő volt, a teraszon reggeliztünk, aztán Gabival sétáltunk egy kicsit a teljesen szokásos, nyüzsgő hétköznapi életét élő városban és közben a King George úton felfedeztünk egy remek antikváriumot és egy pékséget, aminek a kirakatában nagyon csábító magyar (Közép-európai) kinézetű sütemények voltak. Annak köszönhetően, hogy a csábításnak nem tudtunk ellenállni, vásárlás közben megtudtuk, hogy a pékséget már két generáció óta egy Makóról elszármazott család vezeti, a mostani főnök egyéves kora, 1947 óta él itt, de még nagyon jól beszél magyarul.
Tehát január 1-e nem ünnep és persze december 31-e sem az a nem dolgozással eltöltendő munkanap, ami nálunk. Vannak például izraeli cégek, ahol pont az év utolsó napjára teszik a tervjóváhagyó igazgatósági üléseket – hiszen a gazdaságban egyértelműen a „polgári” időszámítást használják.
25-30 éve a szilveszterre csak az Európában felnőtt bevándorlók emlékeztek, maximum egy szerény koccintással. A keresztény kultúrkörhöz kötődő újévi ünnepségeknek nem volt kapcsolódása az izraeli élethez, így aztán semmiféle ünneplés nem volt. Mára ez is megváltozott kicsit, a közönséges hétköznap ellenére sok helyen bulikat rendeznek, magánlakásokban, éttermekben és szállodákban. A rádiókban és TV-kben év összefoglalókat tartanak, emlegetik a szilvesztert is, ha messze nincs is akkora jelentősége mint nálunk.
A követségen a kollégákkal és családtagokkal volt egy kis buli, koccintottunk az itteni és az otthoni éjfélkor is. Január elsején 20 fok körüli idő volt, a teraszon reggeliztünk, aztán Gabival sétáltunk egy kicsit a teljesen szokásos, nyüzsgő hétköznapi életét élő városban és közben a King George úton felfedeztünk egy remek antikváriumot és egy pékséget, aminek a kirakatában nagyon csábító magyar (Közép-európai) kinézetű sütemények voltak. Annak köszönhetően, hogy a csábításnak nem tudtunk ellenállni, vásárlás közben megtudtuk, hogy a pékséget már két generáció óta egy Makóról elszármazott család vezeti, a mostani főnök egyéves kora, 1947 óta él itt, de még nagyon jól beszél magyarul.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)