Purim - idén is

Alapvetően az idei purim is nagyon hasonlatos volt a tavalyihoz (ld. a 2008. márciusi bejegyzést), és bár Tel Avivban nem rendeztek utcai felvonulást, az volt az érzésen, hogy a belvárosban még több ember éli a napi életét jelmezbe öltözve, ugyanakkor természetes viselkedéssel és arckifejezéssel fokozva a kontrasztot. Azért a Tel Aviv környéki városokban több helyen is tartottak utcai ünnepségeket, egy idén megtanult szóval, "odloyada" felvonulásokat. Az "odloyada" annak a héber kifejezésnek az összevonása, hogy, "amíg nem tudom", arra utalva, hogy purimkor annyit kell inni, amíg nem tudjuk megkülönböztetni a történet pozitív hősét, Mordechájt, a perzsiai zsidókat elpusztítani akaró gonosz Hámántól.

Purim este elmentem egy hozzánk közeli reform-gyületkezetbe (a híres Herzliya Gimnázium épületében tartják összejöveteleiket), a purimi Eszter tekercs felolvasására, ahol nemcsak a gyerekek, hanem az előimádkozók (elő-felolvasók) is jelmezben voltak, a képen láthatók pl. biciklis és western öltözékben olvasták-énekelték az ősi történetet, az ókori tekercs-formát mai napig megőrző könyvből.

Azért idén sok vélemény rovatban nem túl vidám elmélkedéseket is lehetett olvasni a purimi történet és a világban zajló Izrael-ellenes és antiszemita megmozdulások közti vélt, vagy valódi párhuzamokról, aminek könnyen kezelhető alapot ad, hogy akárcsak 2500 éve, ma is Perzsia ezen események egyik központja.

Tél és nyár egy héten belül

Persze az izraeli télről van szó, ami a múlt hét végén (február-március fordulóján) teljes erővel tombolt úgy, hogy 3 napon át lényegében egyfolytában ömlött az eső, villámlott és dörgött, néha hirtelen pár percre kisütött a nap, de valószínűleg csak azért, hogy jobban lehessen látni az utcákon hömpölygő áradatot. A hétvége alatt 120-140 milliméter eső zúdult le, ami még itt is szokatlanul sok, és megfelel az éves csapadék kb. negyedének. Viszonylag hideg is volt, 10-12 fok a tengerparton, a 2000 méteres Hermon hegyen pedig több, mint 1 méter hó hullott. Eldugott hírek szerint a sok eső egy kis rásegítés eredménye is volt, ezüst-jodiddal fokozták a csapadékképződést. Egyébként az itteni átlagos éves csapadék (a hegyekben és a tengerparton – persze nem a sivatagban) nem kevesebb, mint az otthoni, csak ez lényegében a 3 téli hónap alatt esik le. Az esőnek itt mindenki nagyon örült, mert idei tél első két hónapjában nagyon nagy volt a szárazság, a szinte végig gyönyörű napsütéses, 20-22 fokos időnek az volt a nagy hátránya, hogy a tél közepéig csak a szükséges eső negyede volt meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyári hónapokban nagyon szigorú vízkorlátozásoknak néz elébe az ország. Most már a helyzet kicsit jobb, az ország ivóvizének 1/3-át adó Kinneret tó vízszintje csak ezen a hétvégén kb. fél métert emelkedett. A több csapadékszegény év után ez persze messze nem elég, ezért 2008-ban nagy ütemben elkezdték bővíteni a tengervíz sótalanító kapacitásokat és a tervek szerint a jelenlegi 10%-ról 2012-re 30%-ra növekszik a sótalanított víz aránya az ivóvízszolgáltatáson belül.
Visszatérve az időjárásra: hétfő-keddre abbamaradtak az esők, a nap kisütött és péntekre már 30 fok, szombatra pedig igazi, hamszinos, 35 fokos hőség lett, a tengerpartok megteltek strandolókkal. A váltás mindenestre elég drasztikus volt, sok embert megviselt.