Sávuot és egy kis ünnep-katalógus

Sávuot, a Tóraadás ünnepe (ld. a 2008. júniusi bejegyzést), most péntekre esett, így lényegében három napos ünnep volt, mert az ünnep előestéjén az amúgy kötelező is félnapos munkaszünetet most a legtöbb helyen (iskolákban, államigazgatásban) egész napossá tették. Erről jutott eszembe, hogy csinálok egy ünnep-katalógust, mert nemcsak, hogy sok az ünnep, de itt ez is lényegesen bonyolultabb rendszert alkot, mint az a világ legtöbb helyén szokásos.
Mielőtt rátérnék erre a valamelyest száraz rendszerezésre, még egy kicsit időzök a Sávuottal kapcsolatban, kibővítve a tavalyi bejegyzést. Két érdekes szokás kapcsolódik az ünnephez, közülük az egyik, a tejes ételek fogyasztása. Ez itt Izraelben nagyon látványoson jelenik meg, hiszen alkalmat ad a tejtermékek nagyszabású reklámozására is. A szokás eredetére több magyarázat is létezik, az egyik szerint az Énekek Éneke egyik verse utal arra, hogy a Tóra, mint a tej és a méz, amiből következik, hogy a Tóraadás ünnepén ezeket az ételeket kell fogyasztani. Egy másik legenda szerint, amikor Mózes lejött a Szináj hegyről a törvénykönyvekkel, a nép látta, hogy nem képes azonnal a kósersági szabályok szerint elkészíteni a húsokat, ezért amíg azokba beletanultak, addig inkább csak tejes ételeket ettek.
A másik érdekes szokás, hogy Sávout éjjelén közösségi tanulást szerveznek, ahol az összegyűltek egymásnak mesélnek, és mondanak tórai magyarázatokat hajnalig. Idén Tel Avivban az úgynevezett fehér éjszaka előzte meg a Sávuotot, szintén hajnalig nyitva tartó múzeumokkal, zenei programokkal, utcai rendezvényekkel. Ahogy egy újságcikk írta, a szekuláris és a vallási „fehér éjszaka” egymást követte, és nem volt könnyű dolga annak, aki mindkettőből ki akarta venni a részét.

Képek a szekuláris fehér éjszakából:

Akkor most jöjjön az ünnep katalógus, amit igazából egy többdimenziós táblázatba kellene rendezni, ehelyett azért egyszerűbb csoportosítást csinálok.
Először is vannak a munkaszünetet jelentő vallási ünnepek, az Újévtől (szeptember) indulva:
Ros Hasana (Újév), 2 nap
Jom Kippur (Engesztelő nap) 1 nap
Szukkot (sátoros ünnep) 1. nap
Szimchat Tora 1 nap (a Tóra örömünepe, közvelenül Szukkot után)
Pészach (Egyiptomi kivonulás, pászka) 1. és 7. nap
Sávuot 1 nap

Van egy állami ünnep:
A Függetlenségi Nap 1 nap
Ezek az ünnepnapok, mind legalább másfél napos munkaszünetet jelentenek, hiszen az előestén délig dolgoznak, a boltok is bezárnak 2-3-kor, télen még előbb is.

Aztán vannak a vallási fél-ünnepek:
Szukkot 2-6. napjai, iskolai szünet, államigazgatási szünet, sok helyen ténylegesen csak fél napot dolgoznak
Chanuka (ilyenkor gyújtják meg a 8 ágú gyertyatartó lángjait) 1-8. nap, iskolai szünet
Purim iskolai szünet, Jeruzsálemben 2 nap
Pészach, 2-6. nap, iskolai szünet, államigazgatási szünet
LagBaomer, iskolai szünet


Vannak az emlék- gyász- és bőjtnapok, ilyenkor az előestén bezárnak a szórakozóhelyek, vendéglők
Soá emléknap
Emlékezés napja (Izrael háborúiban és a terrortámadásokban elesettek napja)
Shiva ászar BeTamuz (bőjtnap, ekkor kezdődött Jeruzsálem ostroma 70-ben)
Tésa BeÁv (Áv hónap 9-e, gyász és bőjtnap a Jeruzsálemi szentély lerombolásának emlékére)

A sok munkaszüneti napot kompenzálja, hogy általában a fizetett szabadság rövidebb, mint Európában szokásos.

Csúcsforgalom a Szentföldön

A múlt héten három olyan esemény zajlott, amiből egy is elég, hogy iszonyú káoszt teremtsen egy Pest megyénél alig nagyobb területen – vagyis Izraelnek a Negev-sivatagtól északra fekvő, sűrűn lakott részein. A hét kezdődött a Depeche Mode Tel aviv-i koncertjével (amit tulajdonképpen a Ramat Gan-i stadionban rendeztek). Erre kb. 50 ezren voltak kíváncsiak az ország minden részéből. Másnap megérkezett XVI. Benedek pápa öt napos látogatásra, akinek jeruzsálemi programjai miatt gyakorlatilag lezárták a főváros teljes belső területét. A pápa jeruzsálemi és názáreti miséire egyenként szintén kb. 50-60 ezren látogattak el, hihetetlen biztonsági intézkedések mellett. A legnagyobb tömeget azonban Simon bar Yochai rabbi sírja vonzotta, a második században elhunyt misztikus tudós halálozási évfordulóján. A Galil északi részén fekvő Meronba a becslések szerint kb. 400 ezren zarándokoltak el az ország minden részéből a vallásos zsidók. Ez a zarándoklat Lag Baomerkor van (ld. a 2008 májusi bejegyzést), ami most a pápa-látogatás második napjára esett. Simon bar Yochai nevéhez sok esemény fűződik a 2. század Róma ellenes felkelésének idejéből, de leginkább, mint a kabala alapművének, a Zohárnak (fényesség) a szerzőjeként ismert. Halála előtt állítólag megparancsolta híveinek, hogy vígassággal ünnepeljék megtérését az Úrhoz, ezt ünneplik manapság a sírja körül rakott tüzek mellett százezrek, egész éjjel táncolva, énekelve.
Amint egy újság írta, ez a három, szinte párhuzamos esemény a végletekig próbára tette az izraeli rendőrség erőit. Bár nagyon súlyos fennakadások nem voltak, a zsúfolt utakon ez alatt a hét alatt 22-en haltak meg.