Az inkubátor projekt folytatódik

Az októberi bejegyzésben arról írtam, hogy az akkori budapesti TéT-attaséi konferencián valódi érdeklődés volt a közös magyar-izraeli technológiai inkubátor létrehozására. (Azért teszem ki mindig a „technológiai” jelzőt, mert sajnos az inkubátorház, mint intézmény meglehetősen lejáratódott Magyarországon.) Nemcsak az NKTH-ban, hanem azon kívül is elég sok támogatója van már az elképzelésnek és ami igazán fontos, van két izraeli technológiai inkubátoros társaság/cég, akik fantáziát látnak a magyarokkal való közös projektben.
A múlt héten ennek a két cégnek a képviselőivel együtt voltam otthon, akik részletes prezentációkat tartottak és konkrét tárgyalásokat folytattak a potenciális magyar partnerekkel, Budapesten és Miskolcon. Budapesten a Műszaki Egyetem (BME), Miskolcon az ottani egyetem is aktív részvevője volt a megbeszéléseknek. Még az én várakozásaimnál is jobban sikerültek a BME-s megbeszélések, az izraeli partnerek teljesen meg lettek győzve arról, amit addig csak nekem kellett elhinniük, hogy sok jó műszaki ötlet, találmány van nálunk, csak nincs meg a megfelelő környezet ahhoz, hogy ezekből életképes, sőt a világban is sikeres cégek legyenek. Ha elkezd működni az első két technológiai inkubátor, akkor az további folyamatokat indíthat be a Magyarországon nagyon hiányzó, innovációra alapuló, start-up (induló) cégek létrejövetelében, aminek hosszabb távon pozitív makrogazdasági hatásai is lehetnek.
Mindkét helyszínen úgy váltunk el, hogy folytatjuk az előkészítést, az izraeli partnerek elkészítik a döntések alapjául szolgáló részletes működési/üzleti terveket.

Virágzó fák

Izraelben február a tavasz kezdete, ami a gyümölcsfák virágzásához kötődik (amúgy sok növény virágzik télen is, de a gyümölcsfa az mégis más).
Ehhez kötődik a „Fák újévének” nevezett ünnep, ami a zsidó naptár szerint Svát hónap 15-e (Tu bi Svát). Idén ez az ünnep viszont január végére esett, amikor azért még nem igazán kezdődött el a virágzás. Hogy ez miért volt így, annak elmagyarázásához teszek egy kis kitérőt a zsidó naptárral kapcsolatban.

A zsidó naptár a 29 vagy 30 napos holdhónapokra épül, amikből 12 nem adja ki a nap keringése szerinti kb. 365 és 1/4 napos évet. A különbséget nem szökőnapokkal, hanem a szintén a tél végén beiktatott szökőhónapokkal igazítják ki. A 19 éves ciklusokban 7 szökőhónap van, ilyenkor az ünnepek kezdete egy egész hónapnyival ugrik előre. Idén is szökőév van, vagyis a szökőhónap előtti ünnepek már nagyon hátracsúsztak, ezért a fák újéve se az „igazi”, a természetnek megfelelő helyén, vagyis februárban volt. (Viszont a tavaszi ünnepek későn lesznek, Pészach - a zsidó húsvétnak is nevezett ünnep - , pl. április végén lesz.)

A képen a Latrun (Tel Aviv és Jeruzsálem között) környéki dombok egy részlete látható.

Múlt héten tél volt

Nemcsak izraeli fogalmak szerint, hanem a mi, közép-európai fogalmaink szerint is. Már napokkal előbb mindenki arról beszélt, hogy Jeruzsálemben nagy havazás várható és kedd este el is kezdődött, ez az átlagosan 7 évente előforduló természeti esemény. Szerda estére a szent várost már 15 cm-es hó borította, ami péntekig meg is maradt, a reggeli hőmérsékletek pedig 0 fok alá süllyedtek. Az iskolai tanítás két napig szünetelt és szerdán tömegközlekedés sem volt, amit az ilyen időre nem igazán felkészült hegyes-völgyes városban meg is lehet érteni. Szerda este fontos politikai eseményre is készült Jeruzsálem, mert akkor tették közzé a második libanoni háborút kivizsgáló, Winograd volt főbíróról elnevezett bizottság jelentését. A város külön hókotrót bocsátott a bizottság rendelkezésére, hogy az este 6-kor kezdődő sajtótájékoztatóra mindenképpen odaérjenek. Végül is a hókotróra nem volt szükség, a sajtótájékoztatót rendben megtartottták, az egész ország a képernyők előtt ült, a sokak által várt politikai fölcsuszamlás viszont elmaradt.
Az ország más hegyes részein is sok hó esett, a 2000m magas Hermonon közel 90 cm, a 900m magasan fekvő Cfaton 30 cm. A tengerparti sávban két napig ömlött az eső, nappal se volt 7-8 foknál több, az utcákat magas víz borította, és az ember jól el tudta képzelni, hogy ha 40 napig így esik, akkor valóban özönvíz lesz. A nyugati szél olyan erős volt, hogy a tenger teljesen elborította a parti strandok homoksávját, a hullámtörők meg se kottyantak a többméteres hullámoknak.

(A képen a havas Jeruzsálem - nem saját fotó.)
Péntekre véget ért a téli idő, már megint napsütés volt, 17-18 fokkal.