2009-04-30

A függetlenségi nap - főleg képek a 61-dikről

Idén nekem valamiért még furcsább élmény volt az Emlékezés Napja - Függetlenségi Nap ünnep-páros dinamikája, hirtelen váltása, mint tavaly. Otthoni hasonlattal, mintha október 6-a estéjén rögtön Szilveszter kezdődne. Persze ez a hasonlat elég sánta, hiszen az Aradi Vértanúk napja ma már kevés embert érint meg nálunk közelről. Ezzel szemben az itteni Emlékezés napja Izrael modern-kori háborúiban és a terrortámadásokban meghaltak emlékét idézi, ami nagyon sok családot érint közvetlenül. Idén 22,570 emberről szólt az ünnep, kb. 100-zal többről, mint egy éve. Bennem is felmerült a kérdés, hogy honnan számítódnak Izrael modern-kori harcai, kiderült, hogy ennek is van pontos, eseményhez kötött definíciója: 1860 a határvonal, amikor létrehozták az első zsidó települést Jeruzsálem fallal körülvett óvárosán kívül.

Mint minden ünnep, az emlékezés napja is az előző este kezdődik, vagyis most hétfő este naplementekor szólaltak meg 1 percre a légvédelmi szirénák, jelezve az gyász-ünnep kezdetét, a Siratófalnál elkezdődött a hivatalos rendezvény, az éttermek, szórakozóhelyek bezártak, a TV-ben csak a hírcsatornák üzemeltek, a többi csatornán pedig csak egy mécses volt látható, vagy a meghaltak nevei úsztak végtelenített sorban a képernyőn. Másnap délelőtt 11-kor megint megszólaltak a légvédelmi szirénák, ebben a pillanatban minden autó leállt az utakon, az utasok kiszálltak, a gyalogosok is megálltak, a munkahelyeken az emberek felálltak, és két percig a sziréna hangja mellett az egész ország együtt emlékezett. Egész nap mindenütt gyászünnepségeket rendeztek az egyes települések katonatemetőiben, emlékhelyeinél. És amikor eljött a kedd este, besötétedés után jött a hirtelen váltás, megkezdődött a jeruzsálemi Herzl-hegyen a függetlenségi napi állami ünnep, az emberek pedig szó-szerint a városok utcáira tódultak és hatalmas, mediterrán intenzitású utcabálokkal, bulikkal ünnepeltek. Tel Avivban rengeteg helyen tűzijátékok világították meg az eget, sok helyen tető-bulikról szólt a zene. Amikor éjjel egy körül Gabival befejeztük városi körsétánkat, még sehol sem lankadt a nyüzsgés.
A szerdai nap pedig az országos grillezésről szólt, kirándulóhelyeken, magán kertekben, városi parkokban, és persze mindenütt zászlórengetegek közt, több millió ember ünnepelte így Izrael függetlenségét.



























Grillezés a parkban

1 megjegyzés:

mágika írta...

Nem látom a képeket :( Pedig szeretném :)

Nagyon tetszik ez a blog, érdekes és informatív. Nem politikai-történelmi-társadalomtudományi szinten (ahogy erre bőven adódik lehetőség), hanem mai napi-élet szinten nyerhetek betekintés általa egy számomra igen érdekes világba.
Köszönöm.