Sávuot, a Tóraadás ünnepe (ld. a 2008. júniusi bejegyzést), most péntekre esett, így lényegében három napos ünnep volt, mert az ünnep előestéjén az amúgy kötelező is félnapos munkaszünetet most a legtöbb helyen (iskolákban, államigazgatásban) egész napossá tették. Erről jutott eszembe, hogy csinálok egy ünnep-katalógust, mert nemcsak, hogy sok az ünnep, de itt ez is lényegesen bonyolultabb rendszert alkot, mint az a világ legtöbb helyén szokásos.
Mielőtt rátérnék erre a valamelyest száraz rendszerezésre, még egy kicsit időzök a Sávuottal kapcsolatban, kibővítve a tavalyi bejegyzést. Két érdekes szokás kapcsolódik az ünnephez, közülük az egyik, a tejes ételek fogyasztása. Ez itt Izraelben nagyon látványoson jelenik meg, hiszen alkalmat ad a tejtermékek nagyszabású reklámozására is. A szokás eredetére több magyarázat is létezik, az egyik szerint az Énekek Éneke egyik verse utal arra, hogy a Tóra, mint a tej és a méz, amiből következik, hogy a Tóraadás ünnepén ezeket az ételeket kell fogyasztani. Egy másik legenda szerint, amikor Mózes lejött a Szináj hegyről a törvénykönyvekkel, a nép látta, hogy nem képes azonnal a kósersági szabályok szerint elkészíteni a húsokat, ezért amíg azokba beletanultak, addig inkább csak tejes ételeket ettek.
A másik érdekes szokás, hogy Sávout éjjelén közösségi tanulást szerveznek, ahol az összegyűltek egymásnak mesélnek, és mondanak tórai magyarázatokat hajnalig. Idén Tel Avivban az úgynevezett fehér éjszaka előzte meg a Sávuotot, szintén hajnalig nyitva tartó múzeumokkal, zenei programokkal, utcai rendezvényekkel. Ahogy egy újságcikk írta, a szekuláris és a vallási „fehér éjszaka” egymást követte, és nem volt könnyű dolga annak, aki mindkettőből ki akarta venni a részét.
Mielőtt rátérnék erre a valamelyest száraz rendszerezésre, még egy kicsit időzök a Sávuottal kapcsolatban, kibővítve a tavalyi bejegyzést. Két érdekes szokás kapcsolódik az ünnephez, közülük az egyik, a tejes ételek fogyasztása. Ez itt Izraelben nagyon látványoson jelenik meg, hiszen alkalmat ad a tejtermékek nagyszabású reklámozására is. A szokás eredetére több magyarázat is létezik, az egyik szerint az Énekek Éneke egyik verse utal arra, hogy a Tóra, mint a tej és a méz, amiből következik, hogy a Tóraadás ünnepén ezeket az ételeket kell fogyasztani. Egy másik legenda szerint, amikor Mózes lejött a Szináj hegyről a törvénykönyvekkel, a nép látta, hogy nem képes azonnal a kósersági szabályok szerint elkészíteni a húsokat, ezért amíg azokba beletanultak, addig inkább csak tejes ételeket ettek.
A másik érdekes szokás, hogy Sávout éjjelén közösségi tanulást szerveznek, ahol az összegyűltek egymásnak mesélnek, és mondanak tórai magyarázatokat hajnalig. Idén Tel Avivban az úgynevezett fehér éjszaka előzte meg a Sávuotot, szintén hajnalig nyitva tartó múzeumokkal, zenei programokkal, utcai rendezvényekkel. Ahogy egy újságcikk írta, a szekuláris és a vallási „fehér éjszaka” egymást követte, és nem volt könnyű dolga annak, aki mindkettőből ki akarta venni a részét.
Képek a szekuláris fehér éjszakából:
Akkor most jöjjön az ünnep katalógus, amit igazából egy többdimenziós táblázatba kellene rendezni, ehelyett azért egyszerűbb csoportosítást csinálok.
Először is vannak a munkaszünetet jelentő vallási ünnepek, az Újévtől (szeptember) indulva:
Ros Hasana (Újév), 2 nap
Jom Kippur (Engesztelő nap) 1 nap
Szukkot (sátoros ünnep) 1. nap
Szimchat Tora 1 nap (a Tóra örömünepe, közvelenül Szukkot után)
Pészach (Egyiptomi kivonulás, pászka) 1. és 7. nap
Sávuot 1 nap
Van egy állami ünnep:
A Függetlenségi Nap 1 nap
Ezek az ünnepnapok, mind legalább másfél napos munkaszünetet jelentenek, hiszen az előestén délig dolgoznak, a boltok is bezárnak 2-3-kor, télen még előbb is.
Aztán vannak a vallási fél-ünnepek:
Szukkot 2-6. napjai, iskolai szünet, államigazgatási szünet, sok helyen ténylegesen csak fél napot dolgoznak
Chanuka (ilyenkor gyújtják meg a 8 ágú gyertyatartó lángjait) 1-8. nap, iskolai szünet
Purim iskolai szünet, Jeruzsálemben 2 nap
Pészach, 2-6. nap, iskolai szünet, államigazgatási szünet
LagBaomer, iskolai szünet
Vannak az emlék- gyász- és bőjtnapok, ilyenkor az előestén bezárnak a szórakozóhelyek, vendéglők
Soá emléknap
Emlékezés napja (Izrael háborúiban és a terrortámadásokban elesettek napja)
Shiva ászar BeTamuz (bőjtnap, ekkor kezdődött Jeruzsálem ostroma 70-ben)
Tésa BeÁv (Áv hónap 9-e, gyász és bőjtnap a Jeruzsálemi szentély lerombolásának emlékére)
A sok munkaszüneti napot kompenzálja, hogy általában a fizetett szabadság rövidebb, mint Európában szokásos.
Először is vannak a munkaszünetet jelentő vallási ünnepek, az Újévtől (szeptember) indulva:
Ros Hasana (Újév), 2 nap
Jom Kippur (Engesztelő nap) 1 nap
Szukkot (sátoros ünnep) 1. nap
Szimchat Tora 1 nap (a Tóra örömünepe, közvelenül Szukkot után)
Pészach (Egyiptomi kivonulás, pászka) 1. és 7. nap
Sávuot 1 nap
Van egy állami ünnep:
A Függetlenségi Nap 1 nap
Ezek az ünnepnapok, mind legalább másfél napos munkaszünetet jelentenek, hiszen az előestén délig dolgoznak, a boltok is bezárnak 2-3-kor, télen még előbb is.
Aztán vannak a vallási fél-ünnepek:
Szukkot 2-6. napjai, iskolai szünet, államigazgatási szünet, sok helyen ténylegesen csak fél napot dolgoznak
Chanuka (ilyenkor gyújtják meg a 8 ágú gyertyatartó lángjait) 1-8. nap, iskolai szünet
Purim iskolai szünet, Jeruzsálemben 2 nap
Pészach, 2-6. nap, iskolai szünet, államigazgatási szünet
LagBaomer, iskolai szünet
Vannak az emlék- gyász- és bőjtnapok, ilyenkor az előestén bezárnak a szórakozóhelyek, vendéglők
Soá emléknap
Emlékezés napja (Izrael háborúiban és a terrortámadásokban elesettek napja)
Shiva ászar BeTamuz (bőjtnap, ekkor kezdődött Jeruzsálem ostroma 70-ben)
Tésa BeÁv (Áv hónap 9-e, gyász és bőjtnap a Jeruzsálemi szentély lerombolásának emlékére)
A sok munkaszüneti napot kompenzálja, hogy általában a fizetett szabadság rövidebb, mint Európában szokásos.
1 megjegyzés:
és ha osszeadjuk, hogy az unnepnapokkal és a fizetett szabadsággal egyutt mennyi a szabadnapok száma izraelben, még mindíg csak kétharmada az európainak, konkrétan a magyarnak...szoval ez egy nagy maszlag...
Megjegyzés küldése